Ollókezű

2009. január 8.

Letuccvángi!!!

Mi ez, vágóhíd???
Bakker, sepuszi, sepá???
Zárás előtt nemsokkal benéz egy 30-as manusz telefonnal a fülén, hogy akkor vágja le valaki a haját... Kobold volt a soros a beesők terén, így rutinból válaszolt:
- 5 perc, és kész!!! - én még fel se néztem a munkámból mikorra már elviharzott. Azt mondta elköszönés gyanánt, hogy vesz ki pénzt. Úgy látszik változnak a szokások, mert én még a "viszont látásra" sztenderdnél ragadtam le. Naná, hogy fél óra múlva jött csak vissza, de kollegina ezt nem bánta.
Pocakos, suttogós, kocsmatöltelék volt, aki állítólag most költözött a környékre. Kitudja, lehet, hogy igazat mondott. Rettenet kricsmi szagot árasztott magából, de olyat, hogy utólag én kértem elnézést a vendégektől. Megértették, sajnálták is. Záráshoz értünk mikorra befejezte Kobold a műtétet. Elkezdtem annak rendje, s módja szerint pakolni, mikor benyögte a pacák, hogy átjönne a szomszédból egy barátja, vágja má' le azt is...
Mondom én, mészárszék...
Ő már sokkal kulturáltabb volt, de mivelhogy későre járt, így nem vártam meg a végkifejletet. Annyi még kiderült számunkra, hogy a fiú egy szakács, aki mérlegképes könyvelői karrierjét hagyta ott, hogy főzzön. Érdekes, furcsa, bizarr, de megértem, mert én is hasonló pályába fogtam volna, ha ráállok. Csakhogy nem vonzott a számok világa. Remélem holnapra kiszellőzik a kocsmaszag átható, leírhatatlan bűze... ;->>>

2009. január 2.

B.Ú.É.K.!!!

Mindenkinek!!! Meg síma, csillogó, stílusos, hajat...
Remélem kedves olvasók, hogy békés évnek nézünk elébe. Szerintem ránk fér már. Legalább is nekem igen.
2008 tartogatott elég meglepetést (amiket utálok), váratlan eseményeket, hosszas küszködéseket, sok csalódást, végtelen várakozást, kellemetlen változásokat. Személy szerint elegem volt belőle, és óriási megkönnyebbülést hozott az éjféli tűzijáték ropogós robaja.
És akkor végre vége lett. Sziklák gördültek le a vállamról.
Most jöhet tehát valami más...Hogy pontosan mit is takar ez a bizonyos "más", azt még nem tudom, de úgy is leírom...
Mindenesetre sokkal felszabadultabbnak érzem magam, pláne, hogy eme blog is kapott egy új külsőt (Köszönöm kedves tAlizmán, Arykomate).
Egyszersmind legyen eredményes évetek, így előre is...;->>>

2008. december 14.

Giccs...Kari...Parádé...

EZ van. Ilyen ez az időszak.
Már elfogadtam, hogy a november elejétől számított 2-3 hónap az ez. DE MINDENHOL. Sőt a lányok még a fodrászatot is felcsicsázták mindenféle kifutófényekkel, ízléses hányingerkeltő sztaniol mizékkel, ráadásul napokon át.
Tudom-tudom. Kell ez, hiszen a közízlés megkívánja, hogy a szalont lengje körül a karácsony kellemes hangulata, a szeretet melegsége, és hasonlók, amiket én valószínűleg soha nem fogok igazán megérteni. Nem azért, mert nekem érzéketlen szőrös szívem van (persze az van), hanem mert szerintem ehhez nem kellenek kitüntetett napok...
Miért csináljuk ezt az álszent mosolygós kedvességet??? Gyere szívem örülj egy kicsit Nekem (önző, érzelmi zsarnok), megvettem Nekünk 35 millióért ezt a 2*3 méteres LCD tévét, hogy Én nézhessem...
És közben mindenki örül, minden csillog-villog, tele fényes, illatos gennyel. De érzelmek meg sehol.
A belváros meg mindinkább olyan, mint valami LED-hangyákkal teleszórt bolhapiac. A fákra meg égősor-kotont húztak...Szegény fák...
DE azért meg van az előnye is ennek a felhajtásnak, hisz észrevehettétek, hogy kevesebbet írtam, ergo több a munkám. Így ebből a szempontból nincs panasz. Legalább meg tudom venni a fent említett tv-t. De ennyit a zsörtölődéseimről.
Sztori:
Felhívott egy kedves hangú fiatalember, valami Missziótól. Egyik vendégem adta meg a számom nekik, mert hogy ők is olyan segítőkész emberek mint én (ó,ha tudnák). Kérdezte az ipse, hogy milyen problémáim vannak az életben, hátha tudna segíteni. Köpni-nyelni sem tudtam. Hogy Ő segíteni a magánéletemben??? - Kötve hiszem, de ha te vagy a varázsló, akkor kívánhatok hármat??? -kérdeztem, mire Ő egy közös beszélgetésre invitált. Szerintem elég határozott volt a fellépésem, mert azóta sem hívott... Jobban is járt, mert egy kapható barátomat már beizzítottam, hogy megyünk röhögni, akarom mondani beszélgetni... Utólag azt állapítottuk meg a vendégemmel, hogy ezeknek a missziós tagoknak rengetek pénzük, meg idejük lehet, hogy csak így jótékonykodnak. Vagy ez egy szekta, és be akartak húzni. Én még természetesen "várom" a hívásukat...
Addig is legyetek szorgos fogyasztók, vásároljatok hitelre. És a társadalom hasznos tagjaiként díszítsétek fel a környezeteteket minél jobban, hátha attól változik valami...
;->>>

2008. december 3.

Töknemidetartozik... II

Ezennel hivatalosan is hagyományt teremtek.
Tehát újfent következzék aktuális háttérképem...